(KyuHyun & HaeShin)
3. fejezet:
KyuHyun és HaeShin
A TRAX banda klipforgatása két óra után kezdődött. Előtte
EunHyuk és DongHae – Oppa, Oppa című dalhoz készítették el a megfelelő
jeleneteket.
KyuHyun csendesen állt a rendező mellett. Türelmesen várta a
jelenet végét melyet épp forgattak.
A kamerák kereszttüzében a kialakított álszoba közepén egy
fiatal lány ült. Körülötte a szoba tárgyai szanaszét hevertek, kezében egy
képet szorongatott. Hosszú barna haja, szétterült vállán. Szemeiből a könnyek
patakokban folytak végig a fájdalmat tükröző arcán. Olyan erősen szorította a
képet vékony ujjaival, hogy azok szinte elfehéredtek. Összeszorította a szemeit
és előre görnyedt.
-
Jó ennyi! – ordította a rendező, majd rögtön ki
is adta a következő feladatott. – A hármas és az ötös kameraállásból csinálunk
közeli felvételt az arcáról. HaeShin cseppentsenek a szemedbe?
A lány felemelte fejét és kedves mosollyal nézet a
rendezőre. – Nem kell köszönöm. – Tekintette találkozott KyuHyun-éval. A fiú
arcán egy mosoly futott végig.
Amíg a kamerával bajlódtak a rendező KyuHyun-hoz fordult.
–Mondták, hogy te ajánlottad Kim HaeShin-t. – bökött a lányra ujjával.
A fiú bólintott.
-
Honnan ismered? – érdeklődött tovább.
-
Együtt játszottunk egy filmben. – felelte.
-
Aha. Most látom Őt először. – bólintott. –
Nagyon tehetséges azt meg kell hagyni. Még csak nem is cseppentettünk a
szemébe. – az utolsó mondatott csak mellékesen jegyezte meg, majdnem inkább
csak magának.
-
Legfőképpen Musical-legben szerepel. – mondta
csendesen KyuHyun.
-
Akkor lehet azért… Énekel is?
KyuHyun csak bólintott válasz gyanánt.
-
Beállítottunk mindent. – mondta az egyik
kamerás.
-
Rendben folytassuk! HaeShin bólints, ha
kezdhetjük… - nézet a lányra.
Tíz perc elteltével.
-
Rendben mára ennyi. – csapta össze a tenyerét a
rendező. – Holnap fojtatjuk. Mindenkinek köszönöm a munkáját. HaeShin
elismerésem, nagyon jó vagy.
A lány épp akkor állt fel. –Köszönöm szépen. – hajolt meg.
Pár másodperc múlva az asszisztensével elindult kifele a stúdióból.
Ahogy haladtak a folyosón
az asszisztens csak mondta a magáét. – A rendezőnek be jössz, lehet, több
szerepet is kapsz. – találgatott. - … mondjuk megint egy filmben.
-
Tudod, hogy nem érdekel a filmezés. – mondta a
lány csendesen.
Bekanyarodtak az öltözők folyosójára, a lány ismerős alakot
pillantott meg az öltözők előtt. – JongMin hoznál nekem két pohár teát a
büféből? – állt meg és nézet szembe jobb kezével.
JongMin-nek szólított nő csak bólintott, majd se szó se
beszéd visszafordult arra ahonnan jöttek.
A lány komótos léptekkel haladt az ismerős fiú felé. Csak a
magas sarkújának kopogását lehetett hallani.
A fiú nem nézet rá csak az öltözővel szemközti falat
stírölte mintha érdekesebb dolog nem is lenne az épületen belül. Amikor a lány
elhaladt mellett már a padlót nézte.
-
Rég láttuk egymást… - mondta Kyuhyun halkan.
A lány kinyitotta az ajtót. – Gyere be! – mondta és előre
ment.
KyuHyun megeresztett egy félmosolyt, majd ellökte magát a
faltól és követte a fiatal lányt. Maga után be is csukta az ajtót.
-
Meglepet a klipforgatásos felkérés… – mondta a
lány a ruhái között matatva, a fiúnak háttal. - …amikor meghallottam a neved
szinte gondoltam, hogy benne van a kezed. – mosolyodott el és fiú felé fordult,
aki meglepetésére közvetlenül mögötte állt és őt nézte.
-
Látom rád erőltették a parókát. – mondta és
gyengéden végig simította a lány arcát.
-
Ehhez a kliphez túl extrém a szőke rövid haj. –
bólintott HaeShin és meg markolta a barna parókát és lassan lehúzta fejéről.
Szőke haja tiszta kócos volt.
KyuHyun kedves mosoly ült ki az arcára, majd mindkét kezét
felhasználva megigazította a rakoncátlan tincseket. A lány lehunyt szemmel
tűrte.
-
Biztos, hogy jó ez így nekünk? – kérdezte a lány
halkan. – Alig találkozunk, és ha találkozunk is csak titokban.
-
Fél éve titkoljuk. Az asszisztenseden kívül
senki nem tudja. – mondta a fiú sóhajtva, és közre fogta kezeivel a lány arcát.
Felemelte, hogy a szemébe nézhessen. –
Jobb lenne, ha a paparazik járnának a nyomunkban és interjúkat adnánk minden
héten, hogy-hogy áll a kapcsolatunk? – kérdezte kérdőtekintettel.
-
Nem, nem lenne jobb. – bólintott a lány egyetértően.
KyuHyun pármásodpercig nézte a nála egy fejjel kisebb lány
gyönyörű barna szemit, majd gyengéden megcsókolta.
HaeShin-t nem lepte meg a fiú cselekedete, vissza is
csókolt. Már nagyon hiányzott neki a másik közelsége. Ha arra gondolt, hogy
találkozhatnak, egy héten egyszer is, bele remegett a gyomra. Kezét becsúsztatta
a fiú nyitott mellénye alá és hozzá simult.
Kyu ajkai elváltak a lányétól.
HaeShin a fiú mellkasához bújt. A kellemes férfi illat
mindig elkápráztatta. – Hiányoztál. – mondta a lány végül.
A fiú arcán vigyor terült el. – Te is nekem. – mondta és
gyengéden megszorongatta a lányt. Így, hogy keveset találkoztak, legszívesebben
el sem engedte volna.
Telefonon is nagyon keveset tudtak beszélni, ha az egyikőjük
rá ért, akkor a másik pont nem. Üzenetküldés sem volt megoldás, mert KyuHyun
csapattársai nem a diszkréciójukról voltak híresek. Ezzel mind ketten tisztában
voltak. A fiúk akaratlanul is kikotyognának dolgokat.
-
Kaptunk egy hónapos pihenőt az ügynökség
nyaralójában. – mondta a fiú váratlanul.
A lány felnézet. – Akkor biztos örültök? – mondta és
elhúzódott a fiútól, majd elindult az öltöző közepén elhelyezkedő kanapé felé.
-
Mi a baj? – kérdezte a fiú, majd ő is leült
amikor a lány.
-
Három hetes koncert turné…most pedig egy hónapra
eltűnsz… - mondta lehorgasztott orral. – Gondolhatod mennyire örülök.
-
Eljönnél velem? – kérdezte váratlanul a barna
hajú. – Azt hiszem ideje elmondani a fiúknak és a menedzsernek, hogy járunk.
Szerintem így mind kettőnknek könnyebb és velem tölthetnéd azt az egy hónapot.
-
Kyu! Nekem is van állásom. – mondta csendesen
elgondolkozva.
-
Mért te egy kis pihenőt nem érdemelsz meg? –
kérdezte felháborodva, észre se vették, hogy JongMin megérkezett a teával.
-
HaeShin. Ebben a hónapban két Musical fellépésed
lesz és egy sajtótájékoztató. – szólt
közbe. – Mindegyik a hónap utolsó hetén. Ha beteget jelentesz két hétre vagy
háromra is eltűnhetsz a világ elől. – mondta, majd hozzá tette. – Nem akartam
hallgatózni.
-
Hallod! – mutatott előre a fiú. – Akár most is
indulhatunk.
A lány elgondolkodott, és úgy nézet egyik személyről a
másikra.
-
Nem azt mondtad, hogy hiányzom! – háborodott fel
a fiú váratlanul. – itt a lehetőség, hogy velem legyél. – mondta széttárva a
kezét.
A lány megadóan sóhajtott. – Rendben van.
KyuHyun örömében szájon csókolta a lányt. – Nem fogod megbánni.
-
Azt én is nagyon jól tudom. – mosolygott a szőke
rövid hajú.


Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése