Már két napja egyedül vagyok otthon, csak a munkában
találkoztam emberekkel. MinHyuk dolgozott a héten és nem is keveset, legalább
is nekem ezt mondta. Így se szerdán se csütörtökön nem találkoztunk. Nem is
hívott. Úgy beszéltük meg, hogy ő keres telefonon, mert ne hogy pont rosszkor
hívjam fel. Nekem amúgy is mindegy volt, hogy munkában hív vagy itthon.
Sang nélkül szenvedés volt az otthonlét. Mintha homály
telepedet volna a lakásra. A hangulatom is ilyen volt ezekben a napokban, már
csak azért is, mert senki nem jött látogatóba, senki nem várt otthon.
Nagyot ásított és elterültem a kanapén. Kezembe fogtam a
telefont és üzenetet kezdtem írni. Hát, ha kapok egy választ rá.
Címzett: Hiperaktív Uraság
Üzenet: „Szia! Uuuunatkozom!”
Aláírás: By ChanMin
Nem jött válasz. sóhajtottam egy nagyot és ki kerestem a
telefonomban YongHwa szüleinek a számát amit megadtak. Tárcsáztam.
-
Jó napot Choi ChanMin vagyok! Sang gazdája. –
Szóltam bele a telefonba bátortalanul.
-
Oh, szerbusz. – köszönt YongHwa anyukája kedves
hangon.
-
Sang jól viselkedik? – kérdeztem kicsi
aggodalommal a hangomban amit ki is hallott.
-
Nincs vele gond, nagyon jól viselkedik. –
felelte. – Folyton udvarol Yua-nak több kevesebb sikerrel. Nagyon életre való
kutyust neveltél belőle.
-
Köszönöm. – pirultam el. – Nem is akarok tovább
zavarni. – mondtam gyorsan. – Kellemes napot.
-
Szia drágám.
A plafont bámultam. Nagyon nagy volt a csend és zavart.
Olyan mint amikor először költöztem ide. Felkaptam a kis asztalról a
távirányítót és elindítottam a zene lejátszást. Amikor meg hallottam JongHyun
hangját amint énekel rögtön álmosság jött rám. Lehunytam a szemem. Elaludtam.
***
„Egy sötét szobában
feküdtem az ágyon. Forróság járta át a testem, mintha égetnének belűről.
Kellemes volt. Kinyitottam a szám. Halkan sóhajtottam. Az ágy mellett
közvetlenül mellettem egy alak térdelt. Ismerős volt a sziluettje. Csak a sötét
miatt nem láttam tisztán az arcát. Gyengéden végig simított hasamon, majd kezei
feljebb csúsztak egészen a melleimig. Amiket gyengéden megérintett. Elállt egy
pillanatra a lélegzetem. Másik kezével arcomat érintette meg. Oda hajolt
nyakamhoz és aprókat csókolt rá. Nem tudtam mozdítani kezeimet le voltak
bilincselve. Lábamat akaratlanul összezártam, amikor keze melleimről lefele
vándorolt.”
Egy halk nyögéssel ébredtem fel. Légzésem szapora volt, szívem pedig
rendszertelenül dobogott. Kivoltam pirulva. Annyira valóság hű volt az álmom.
Egy pillanatig nem tudtam, hol vagyok annyira az álom béli kép élt bennem. A
nappali már homályba burkolódzott. Három órát aludhattam.
-
Mi jót álmodtál? – kérdezte egy ismerős hang
szórakozottan.
Oldalra pillantottam. MinHyuk vigyorgott rám önfeledten.
- Tudhattam volna. – mosolyodtam el.
-
Nagyon élvezted. – vigyorgott tovább. – Ha
mélyebben fogsz aludni tovább is megyek majd. – nevetett és megpaskolta hasam.
Észre se vettem, hogy keze ott pihen rajtam. Felültem ő
pedig elém térdelt. A kanapé alacsony volt így pont egy magasak voltunk.
Gyengéden át karolta a derekam és magához húzott. Megcsókolt. hagytam magam nem
ellenkeztem egy kicsit sem. Mért is tettem volna?
Amikor megpihentünk megszólalt. – Fürdés?
Bólintottam válasz gyanánt. Felállt és magával húzott a
fürdőszobába. Egyesével levett rólam
minden egyes ruhadarabot. Megcsókolta a vállam a nyakam az ajkaim. Nem tudtam
megállni, hogy ne bújjak hozzá, de ő gyengéden eltolt magától. – Rajtam még
ruha van. – mondta érvnek kicsit bohókás, de elégedett fejjel.
-
Nem mintha zavart volna. – feleltem és mielőtt
magához rántott volna beugrottam a zuhany fülkébe és magamra húztam. – Késő
bánat. – incselkedtem és megnyitottam a forró vizet egy kicsi hideg társaságban.
Nem kellett sokat várnom és már mellettem is állt a zuhany
alatt teljesen pucéran. Hátat fordítottam neki, mert épp samponoztam a hajam.
Ez őt különösebben nem zavarta. Hátulról derekamnál át karolt, jobb kezét
felcsúsztatta hasamon és megfogta bal mellem, gyengéden masszírozta.
Szorosabban húzott magához, így feszes ágyéke fenekemnek nyomódott. Ettől a kis
cselekedettől nem csak ő jött izgalomba, hanem én is. Alhasam görcsbe rándult.
Kezem még mindig a hajamban pihent. A víz által lemosott hab a hajamról őt is
betakarta, de csak pár pillanatig.
-
Nagyon, nagyon kívánlak… - súgta és hátulról
csókolgatta a nyakam. Nem törődött vele, hogy hajam leomlott a fejére a víztől.
Fejemet kénytelen voltam hátra vetni, hogy jobban hozzá férjen a nyakamhoz.
Kezemmel az arcát simogattam.
Nem tudtam mit felelni erre. Nem ő volt az egyetlen, aki így
érzet én is kívántam őt. Csodáltam, hogy eddig kibírta a nélkülözést.
Akarata ellenére elhúzódtam tőle. Látni akartam szemből
látni akartam csillogó szemeit. Zavartan pislogott utánam, megint gyerekesnek
láttam, de amikor hozzám ért egyszerűen nem tudtam, úgy nézni rá mind egy kis
fiú. Tudatosan érintett meg tudta jól mit élvezek, pedig még nem is feküdtünk
le egyszer sem.
Néztem, ahogy végig folyik testén a víz. A lélegzetem elállt.
Láttam már felsőtestét, de most vonzóbb volt, mint valaha. Ő is végig nézet
rajtam, és kajánul elvigyorodott.
-
Mi olyan vicces? – komorodtam el, de csak
megjátszottam.
-
Te! Majd felfalsz a szemeddel. – hátra borzolta
vizes hajtincseit. – Tetszik…
Közel léptem hozzá és a csempének döntöttem. Nem ellenkezet.
Inkább kíváncsi volt. Át karoltam a nyakát és vadul megcsókoltam. Tudtára
akartam adni én mennyire kívánom. Vette a lapot. Hozzá simultam érzékien.
Amikor combom hozzáért férfiasságához felnyögött. Én csak bele mosolyogtam a
csókba. Ajkaim lecsúsztak ajkairól az állára apró csókokkal hintettem el. Hozzá
akartam férni a nyakához, de nem engedte, ő jobban szerette volna folytatjuk a
vad csók váltást. Nekem viszont teljesen más terveim voltak. Combomat erősen
hozzá nyomtam ágyékához. Ahogy gondoltam, szófogadóan hátra vetette fejét.
-
Normális vagy? – nyögte. Én csak vigyorogtam és
lecsaptam nyakára. Ami még jobban tüzelte Hiperaktív Uraságot. Kezemmel felső
testét simogattam teljes átéléssel, nyakától a hasa aljáig, minden egyes
centimétert. Nem panaszkodhatott. Teljesen kiszolgáltatott volt. Tenyere a
csempének feszült a hátával együtt. – ChanMin… - nyögte a nevem teljes
átéléssel. A gyomrom bukfencezet egyet a nevem-hallatám. Pillangók repdestek a tudatomban.
Nem akartam abba hagyni a kényeztetést. Lejjebb haladtam csókjaimmal
felsőtestére. Izmai megfeszültek a csókjaim hatására. Keze ökölbe szorult a
csempén. Kezem felcsúsztattam a háta közepéig és még jobban hozzá bújtam.
Már nem tudta ajkait csukva tartani, feje teljesen hátra
feszítette. Mivel nem tudtam lejjebb csúszni így kénytelen voltam lehajolni,
hogy hasára is csókokat hintsek.
Teljesen váratlanul ért, amikor megragadta a kezem és
felrántott ajkaira. Az oka, hogy ilyen bátor lett hirtelen az lehetett, hogy
amikor lehajoltam hasához, combom már nem tartotta fokságban férfiasságát. Olyan
erőszakos volt, hogy fogalmam sem volt mit tegyek hirtelen, de nem zavart.
Fordított a helyzeti előnyömön. A falhoz szorított, hogy még mozdulni sem
tudott.
-
Ezt ketten játsszák… - nyalta meg ajkait. – Túl
messzire mentél 80-as kisasszony.
-
Távol se annyira amennyire akartam… Hiperaktív
Uraság. – búgtam az ajkaiba, amik pár milliméterre voltak az enyémtől.
Vadul kapott az ajakaim után, mintha csak éhezne, de nem
tartotta fenn őket sokáig azonnal elindult lefele, ahogy én csináltam az előbb.
Az én reakcióm sem maradtak el. Én nem támaszkodtam meg a falban, mint Ő. Ugyan
én ennél sokkal kreatívabb vagyok. Kezeimmel hátát simogattam. Melleimen sokat
időzött, kis híján össze estem, amikor gyengéden nyelvével hozzáért mellbimbómhoz.
Itt már én is neki dőltem a falnak, de ez nem volt neki elég kezét becsúsztatta
lábam közé és belső combomat simogatta kínos lassúgála. Így már nagyon nehezen
tudtam koncentrálni saját feladatomra, amit kitűztem magam elé.
Megembereltem magam és kezem-levezettem hasfalán és
megfogtam férfiasságát. Megdermedt, ahogy persze sejtettem. Gyengéden simogatni
kezdtem odalent. Halottam, amint nyel egy nagyot.
Meglepetten felnézett rám melleim közül, majd
kiegyenesedett. Így férfiassága jobban a kezembe csusszant. Ajkai résnyire
nyitva voltak. Egyik kezével megtámaszkodott fejem mellet. A másikat nem vette
ki a lábam közül. Óvatosan feljebb csúsztatta combomon, és hozzám ért. Bele
remegtem az érintésbe, és szorosabban markoltam meg ágyékát. Ő is hasonlóan
reagált mint én. Homlokunk össze koccant. Mind ketten sűrűn vettük a levegőt.
Ujjait megkérdezésem nélkül hatoltak belém. Hangosan
felnyögtem és szorításom erősödött nála is. Homlokát a vállamra tette, hogy
megpihenjen. Mind ketten szüneteltettük az érzéki kínzást.
-
Folytassuk más hol. – kapkodta a levegőt.
Bólintottam, de nem láthatta, mert lefele nézet. – Re-
rendben. – egyeztem bele és elengedtem férfiasságát.
Felnézet rám egy kicsit megkönnyebbülve, pedig biztos, hogy
élvezte. Meglepetésemre nem húzta ki ujjait, hanem mozgatni kezdte. Mosolyogva
nézet a szemembe. Bele kellett kapaszkodnom a nyakába, hogy össze ne essek.
-
Nem hagyhatom, hogy oda legyen a kemény munkám.
Egy kicsit még felpörgetlek. Én már totál készen álok rád, de téged még
csiszolni kell. – vigyorgott és meg csókolt. Ujjai egyre gyorsabban mozogtak.
Én pedig már azt sem tudtam, hol vagyok. Már majdnem felsikítottam, amikor abba
hagyta és megszabadított ügyes ujjaitól. Ha még egyet lökött volna újával én
ott menten össze esek. – Jó kis lány. – csókolta meg a fejem tetejét és elzárta
a vizet.
Nem tudom, hogy jutottam, ki a fürdőből, de nem is érdekel.
Az ágyam szélén törölgettem a hajam, amikor bejött az ajtón. Meztelen volt,
csak a törölköző takarta ágyéket. Én is csak magam köré tekertem egyet.
Becsukta az ajtót maga mögött, majd mellém ült.
Átvette munkám töröli kezdte a hajam. Ahogy hozzám ért még
törölközőn keresztül is teljesen felizgatott. Akaratlanul bele csókoltam
nyakába.
-
Kívánlak… - vallottam neki kétségbeesetten.
-
Úgy érzem, kell ellene tenni valamit. – mondta
bujkáló mosollyal.
Ledobta a törölközőt a földre és hátra döntött az ágyon.
Nyelvét gyengéden csúsztatta számba. Türelmetlenné váltam és kezemmel törölközőn
keresztül hozzá értem, hogy ösztönözzem. Elégedetten nyögött.
-
Türelmetlen vagy. – súgta két csók között, majd
ajkai gyorsabb tempóra váltottak.
Mire észbe kaptam, már rendesen fent feküdtünk az ágyon
mindketten. Az egész sokkal kényelmesebb volt mint állva.
Ajkaival birtokba vette a testem és minden egyes érintéssel
felizgatott. Sajnos már nem tudtam hadi terveket szőni ellene, annyira elvette
az eszem érintéseivel, de ez volt a célja. Uralkodni felettem. Nagyon jól
csinálta.
-
Sajnos tízperc el tellett az akciónk óta. És
szerintem újra fel kell tüzelnem téged. – és már ujjai újra bennem voltak.
Testem megfeszült ívben. Most nem tartott sokáig játék nem akart a csúcs
közelébe vinni csak felizgatni. Jól csinálta.
Már nem teketóriázott és én sem akartam, hogy tovább húzza a
dolgot. Ajkai számra vándoroltak végre, már vártam jöttüket. Aztán éreztem,
hogy lábam közé fekszik, de annyira lekötött a nyelve, hogy nem igazán tudtam
másra koncentrálni, addig a pillanatig amíg férfiassága hozzám nem ért oda
lent. Gyengéden, óvatosan hatolt belém. Kicsit fájt, de ennek az lehet az oka,
hogy vagy öt éve volt az első alkalom és az se volt a legjobb.
Türelemmel várt és kényeztette nyakam. Megmozdult. Én pedig
egy feltörő nyögéssel adtam a tudtára, hogy teljesen jó nekem úgy ahogy van.
Aprókat lökött amikbe bele borzongtam. Szét áradt a testemben az adrenalin.
Bele markoltam hátába és magamra húztam, hogy még közelebb tudhassam magamhoz.
Lökései egyre gyorsabbak voltak és mélyebben hatolt belém.
Ajkaimat nem tudtam csukva tartani. Nagyokat nyögtem. Mindkettőn légzése
szapora volt.
Éreztem amikor, hogy meg feszül, de mielőtt átlökött volna
mindkettőnket az élvezet határán, meg állt és rám dőlt teljes testével, hogy
levegőhöz jusson. – Elélvezhetek? – kérdezte, amikor bele nézet a szemembe.
Meglepett, de tudtam, hogy arra gondol, hogy bennem. Mivel
nem védekeztünk ezért teherbe is eshetek, de nem érdekelt, majd holnap veszek
be valamit ellene. Bólintottam. – Együtt. – súgtam.
Megkönnyebbült arccal nézet rám. Kezeinket összekulcsolta és
leszorított az ágyra. Mozdult egy kicsit, mivel nem váltunk el kényelmesebb
pozíciót váltott. – Együtt. – csókolt meg és újból mozogni kezdett, de nem volt
bemelegítő kör. Rögtön gyorsan kezdet mozogni. Aminek az lett a következménye,
hogy hamarabb értük el a kiteljesedést, mint gondoltuk. Az egész robbanás szerű
volt, de még annál is több főleg, hogy a robbanás után még nem hagyott fel a
mozgással azon a varázslatos síkon tartott mind kettőnket, amibe bele estünk.
Nem éreztem semmit magam körül csak őt. A ráadás játéka fél percig tartott, de
utóhatásai nem maradtak el. Annyira kimerült, hogy rám esett teljes súlyával,
de én sem bírtam mozdulni.
Öt perc elteltével mutatunk életjelet magunkról.
-
Imádlak. – nyögte. Kicsúszott belőlem és mellém
dőlt.
-
Hasonlókra gondolok én is. – simogattam meg
arcát. Gyerekesen elvigyorodott szemében fáradság csillant. Hozzá bújtam és
szorosan át öleltem most én voltam a kis gyerek végre el bújhattam a karjai
között.
-
Megérte várni rád. – súgta és olyan szorosan
ölelt, hogy azt hittem össze roppant. – Nagyon szeretlek Choi ChanMin. – súgta
a hajamba csókolva.
-
Én is szeretlek Kang MinHyuk. – feleltem
vallomására.
Nagyon álmos lettem, de nem csak én. Mindkettőnk hamar
elaludt.
***
Az egész hétvégét együtt töltöttük, az esték ugyan úgy
végződtek.
Hétfő délután együtt mentünk el Sang-ért aki ugyan olyan
önelégült fejjel ült haza felé az autóban mint MinHyuk. Le se tagadhatnák, hogy
férfiból vannak. És egyben MinHyuknak igaza lett Sang tényleg felhagyott a
falkavezérszereppel. Sőt ha Min nálunk aludt, ő be se tette a lábát a
hálószobába. Inkább kint aludt a nappaliban.
Jól teltek a napjaim amióta megismertem MinHyukot, pedig sok
mindent még nem is tudott rólam, és örültem volna, ha ez így is marad örökre….
(és akkor ez az uccsó rész remélem mindenkinek tetszett... mint látjátok nem zártam le rendesen a történetet... előfordulhat folytatás bár azt nem tudom mikor :) Hozzászólásokat várom szeretettel :) By Sanaje
Ui.: Kiegészítettem egy-két fejezetet képekkel :)
Ui.: Kiegészítettem egy-két fejezetet képekkel :)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése