Egy idol élete nem éppen hétköznapi. Nagyon sokan nem tudják,
mennyi mindenen mennek keresztül. Persze ezt nem is lehet a világ tudtára adni.
Hisz tökéletesnek és eladhatónak kell mutatkozni.
Nagyon régóta vagyok az ügynökségemnél, mint színész. Nincs
hírnevem egy kicsi sem, de nem is baj így is úgy is kapok mellékszerepeket és
kisebb epizód szerepeket. Amik persze teljesen megfelelnek az elvárásaimnak.
Fiatalon kerültem az ügynökséghez. Tizenkét éves voltam, ha jól emlékszem. A nevelőszüleim befolyásos emberek és ők úgy gondolták nekem itt kell élnem ebben
a világban. Mivel fiatalon is voltak szerepeim így a színészet életpályámmá is
vált.
Láttam már olyan idolokat, akik dúskáltak a hírnévben és
nagyon sokat tettek le az asztalra. Ezzel is növelve az ügynökség hírnevét. Voltak,
akik jól indultak, de nem bírták és feladták. Vannak, akik elbuktak mielőtt
debütálhattak volna.
***
Megfogta mindkét kezem és a fejem fölé szorított. Csupasz
hátam a hideg falnak ütközött libabőrös lettem. Barna tekintette teljesen belefúródott
az enyémbe. Még a jég is megfagyott bennem, ahogy nézet rám, mint aki menten
fel fal. Nem ez történ. Gyengéden megcsókolt. Éreztem a nyalóka édeskés ízét az
ajkain. Hozzám simult. Gyengéden megérintette mellem szabad kezével, amit még a
melltartó takart. Kiszolgáltatottnak éreztem magam azzal, hogy kezeimet fogva
tartotta.
Többet akartam az ajkaiból így kicsit előre toltam a fejem.
Ő egy vigyor keretein belül elvált ajkaimtól. Rosszul eset hisz pontosan tudta,
hogy mit akarok. Bosszúsan ki szabadítottam a kezem és gyengéden ellöktem
magamtól, majd ott is hagytam had játszón magával.
Megragadta a karom nevetve és visszarántott magához. Átölelt
és eldőlt velem az ágyon. Nem toleráltam a dolgot. Morcosan néztem rá. Ő apró
csókokat hintett ajkaimra bocsánatkérés gyanánt. Összeszorítottam a szám.
Vigyorgott. Ez nagyon tetszett neki. Beletúrt barna hajamba és gyengéden hátra
húzta a fejem. Belecsókolt a nyakamba, majd kulcscsontomnál játszott ajkaival.
Halkan felnyögtem. Elégedett volt. Keze a hasamra tévedt.
Mutatóujjával körkörösen játszott a köldököm körül.
Hagyta, hogy újra ránézzek. Csókkal próbálkozott, engedtem
neki.
-
Állj! Ennyi! – hallottuk az utasítást pár
méterre az ágytól. A csók abba maradt. Én szakítottam meg. – Remek felvételek
srácok. Kösz. – hallottuk a dicséretet.
Mindketten felültünk és egy bólintással megköszöntük a közös
munkát. Ez már csak így megy ez csak egy szerep. Nem vagyok szégyenlős, de egy
fiatal öltöztető rohant felém egy köntössel és azonnal rám adta. Mivel csak
fehérnemű volt rajtam.
Körbe néztem. Egy átlagos forgatáson sokkal kevesebben
szoktunk lenni, de ez nem volt átlagos.
Az ügynökség viszonylag fiatal bandája a Block B zűrös két
éven van túl. Sok minden történt. Közel álltak a feloszlatáshoz, de a rajongok
örömére újult erővel tértek vissza a ’Be The Light’ és a ’Very Good’ című
számukkal. Az ügynökségünk nagyon keményen rá állt a Block B-re. Egy ötlettel
rukkolt elő, amit csak ’BB Projekt’-nek nevezünk. Ilyen a show biznisz, ha pénz
kell, akkor bekeményítünk.
A koncepció, hogy a banda tagjaival készül egy-egy tizenkét
perces kis film. Szerelmi történet az összes. Mindegyik témájában változó. Lesz
szomorú, régi korban játszódó, vidám, csalódásos…stb. Ezekre buknak a rajongók.
DVD-én lehet megkaparintani őket rengeteg mellékelt képpel, albummal. Sokat
várnak ettől a projekttől.
Szinte ismeretlen színésznőket válogattak be a kis filmekbe.
Közéjük tartoztam én is. Akinek nincs, híre azt nem igazán nyírják ki a
rajongók sem. Végül is jó ötlet. A hét lány közül én voltam az egyetlen, aki
sok filmben szerepelt és tapasztalt volt a színészkedés terén. Tényleg nem
voltak nagy szerepeim, de nem volt olyan félévem, hogy ne lenne munkám. Még ha
az a legátlagosabb is. Nem a nevelőszüleim egyengették az utamat, hanem én
magam intéztem a munkákat. Minden meghallgatáson megjelentem, ami szimpatikus
volt.
A BB Projekt pont nem tartozott a listámra, így nem is
jelentkeztem. Ők kerestek fel. Nagyon meglepődtem, amikor felkértek erre a kis
mókára, mert ha bele gondolunk egy 12 perces kis film nem nagydolog. Persze
ugyan úgy kell teljesíteni, mint egy rendes filmnél, csak nem 40-50 esetleg
több napig tart a forgatás, hanem kevesebb.
Mint mondtam nem volt átlagos forgatás. A Block B minden
tagja végig nézte a jelenetet, amit a vezetőjükkel eljátszottunk. Zico-ból
nagyon jó színész lesz egyszer.
Az eredeti tervekben nem az Ő partnere lettem volna, hanem JaeHyo-é.
Egy eltúlzott viccnek köszönhetően a lány, aki Zico partnere lett volna azt
mondta kilép, ha nem lehet más a partnere. Én voltam az egyetlen, aki hajlandó
volt ezek után Zico-val együtt dolgozni.
JaeHyo sztorija egy kalózról szólt és egy lány matrózról. Jó
szerep volt és izgi.
Zico-ét forgattuk utoljára. A sztori nem igazán van benne. A
lényeg az erotikus tartalom. Persze semmi pornó, azért mégis csak vannak fiatal
rajongók. Ez a szerep kevésbé vonzott.
-
Mika! – szolt hozzám valaki. Félig japán vagyok.
A szüleim autó balesetben haltak meg, amikor 8 éves voltam. Így kerültem
nevelőszülőkhöz és egyben az ügynökséghez is.
-
Igen? – fordultam meg. JaeHyo mosolygott rám.
-
Van kedved a forgatás után bulizni egyet. –
kérdezte lelkesen. A Block B-ből Ő volt az egyetlen, akivel nagyon jóban
voltam. Nem csak a dobott szerepem miatt. Ismertem már régebbről. Játszottunk
már együtt. – Mindenki jön. Stáb…
-
Nem tudom Oppa ez attól függ, hogy sikerül
mostani forgatás. Utolsó kis film. Jónak kell lennie.
-
Mindig csak a munka lazíthatsz is egy kicsit. –
lépet oda Zico.
-
Oh sajnálom, hogy komolyan veszem. – feleltem.
Utáltam, ha valaki félvállról vette a forgatást.
-
Szerinted én nem veszem komolyan? – emelte fel a
szemöldökét és közelebb lépet.
Ugyan így tettem. Köntösöm szétnyílott. Nem törődtem vele. –
Nem igazán érzem, hogy tűzbe hozna ez a szerep. – JaeHyon elmosolyodott
szavaimra. Zico elvörösödött félig fedett testem láttán
Sóhajtottam. – Egy
kicsit szánalmas vagy nem gondolod? Komolyan, mint egy gyerek. – mondtam és
össze fogtam a köntöst. – Felnőttek vagyunk. Nőj fel kérlek!
-
Mika! Zico! – a rendező kiabált. – Gyertek,
tudjuk le az utolsó részt. Zico vedd le a pólód.
Leültem az ágy szélére. A teljes Block B izgatottan figyelt.
Tudták jól, hogy melyik jelent következet és féltékenyek voltak Zico-ra, hisz
nekik ilyen jelenetre nem volt lehetőségük. Pedig semmi komoly nem fog történni
a takaró alatt. Csak eljátsszuk, hogy van valami.
-
Mika a következőket kellene csinálnod. – fordult
hozzám a rendező.
-
Ruha? – mutattam melltartómra.
Zavarba jött. - Maradhat… majd megvágjuk a filmet… öhm…
alvást kellene színlelned. Zico gyengéd érintéseire kelsz fel… utána adni fogom
a további utasítást. Jah a közeliket az arcodról, majd utólag vesszük fel.
Rendben? – bólintottam, majd bebújtam az extra vékony, gyűrődéstől mentes
selyemtakaró alá, ami konkréten minden egyes domborulatomat tökéletesen kiemelte.
A kamera felé fordultam. Láttam, hogy mindenki engem néz.
Lehunytam a szemem. Vártam. Nagyon nyugodt voltam. Ha 5 percig nem történik,
semmi lehet el is alszok.
Éreztem, ahogy az ágy felülete besüpped Zico súlya alatt.
Apró csókot lehelt arcomra. Tudtam, hogy a kamera fentről is vesz, így nem
reagálhattam azonnal a csókra.
Következőre már aprót mozdultam. Fülemhez hajolt és bele
súgott. Egyáltalán nem volt benne a szövegkönyvbe. Főleg, hogy ennek a filmnek
nincs is szövegkönyve. Senki nem halhatta a rajtam kívül.
-
Bele fogom magam élni a szerepbe Hölgyem. –
borzongató érzés volt és majdnem ki is zökkentett, de türtőztettem magam. – Jó
kis lány vagy Mika. – ajkai hozzá értek a fülemhez.
Laposakat pislogtam és fejem felé fordítottam. A kamera az ő
arcát egyáltalán nem vette csak az enyémet, de jobb is. Szemei szórakozottan
csillogtak. Nyitott szemmel csókolt meg, hogy mélyen bele tudjon nézni a szemeimbe.
Ledőlt mellém az ágyra és gyengéden simogatta az arcom. Nem
fordult még elő velem, hogy ilyesmi jól eset volna főleg, hogy mindig el tudtam
zárni az érzéseket. Egy színész képes erre.
Zico takarón keresztül végig simított rajtam. Nyakamhoz bújt
és aprókat csókokkal hintette el.
Jó érzés volt túl jó. Dühös lettem magamra. Nem szoktam így
viselkedni.
Ajkai számra vándoroltak és érzékien megcsókolt. Más volt,
mint az eddigi hamiskás csókok. Beleélte magát. Talán túlságosan is.
Bele túrt hajamba és mélyebben csókolt, mint eddig.
Egyáltalán nem számítottam ilyen hevességre. Belenyögtem az ajkaiba.
-
Rendben. Pózt váltunk! – hallottuk az utasítást.
Most ő fordult el tőlem hamarabb. Biztosra vettem, hogy szórakozik. Azt hiszi,
csalódott vagyok. Na persze! – Zico! Mika lába közé fogsz feküdni…
-
Tessék? –emeltem fel a hangom. Erről még nem
hallottam.
-
Mika nem értsd félre. Semmi olyan nem lesz.
Egyszerűen csak csókolgatni fogja a hasad. Legalább is én ezt szeretném. Zico
menni fog? – kérdezte, de feleslegesen. Ez még egy hülyének is menne.
-
Ch… persze… - felelte Ő beképzeltsége.
A rendező rám nézet. – A többit már a rajongók képzeletére
bízzuk. – mosolygott.
Egy kicsit megnyugodtam, hogy nem akar egy konkrét ágy
jelenetet forgatni. Nem vagyok pornósztár. És nem is szeretnék az lenni. Ennyi
erotika meg bőven elég egy filmben.
Igazából egész jól sült el egy kicsi rész kivételével,
amiről csak mi ketten tudtunk. Már, mint én és Zico.
Biztosra veszem, hogy szánszándékkal csinálta, amit csinált.
Minden egyes érintése izgató volt.
Az utolsó kép kocka következet. Hasamról vissza kellett
vándorolni ajkaival az ajkaimra. Meg is tette késéggel, de hozzá tett egy kis
pluszt. Ágyéket az enyémnek nyomta a takaró alatt. Persze ruhát mind kettőnk
viselt. Ezzel nem is lett volna gond, ha nem lettünk volna mind ketten kellően
felizgatva.
Amikor merevedése hozzám ért felnyögtem. Persze mindenki úgy
gondolta ez a színészkedés része, de Zico pontosan tudta, hogy nem az.
Arcomba szökött a vér. Nyelvével megnyalta az ajkam és mire
észbe kaptam már meg is csókolt. Mellkasom kicsit megemelkedett. Melltartó
által fedett melleim mellkasához értek. Kezét becsúsztatta a hátam alá.
Körülöttünk feszült csend volt. Még a légy sem
mert megmozdulni.
Végül a rendező tért először észhez. - Rendben skacok mára
ennyi. – csapta össze tenyerét. – Holnap felvesszük a közeliket.
Zico ajkai kínos lassúsággal távoztak. Pármásodpercig még
rajtam feküdt és nézet le rám, majd szó nélkül távozott. Nyeltem egy nagyot,
majd én is felálltam. A lelkes öltöztető már rám is dobta a köntöst. Úgy
éreztem menten le kell hűtenem magam.
-
Mika… - hallottam JaeHyo hangját.
-
Oké benne vagyok a buliba csak lefürdök rendben?
– néztem rá. – Mennyetek előre utánatok megyek. Hol lesztek?
-
Itt az ügynökséggel szemben partizunk. – felelte
szórakozottan.
-
Oké akkor majd ott találkozunk. – mondtam és már
ott is hagytam.
Minden egyes porcikám éget az érintésektől. Most már
háromszor meggondolom, hogy bevállaljak egy ilyen jelenetet.
Az ötfülkés fürdő üres volt. Az utolsóba mentem.
Hajamat felkötöttem és már be is álltam a zuhany alá, hogy
lehűtsem felhevült testem.
Tíz perce fürödhettem, amikor valaki bejött és a tőlem
kettővel arrébb lévő fülkét foglalta el. Halottam, amikor elhúzta a műanyag
kabinajtót.
Húsz percig áztattam magam mire úgy éreztem kellően
elfelejtettem Zico érintéseit. Ez idő alatt az egész fürdő meg tellett gőzzel.
Kiléptem a kabinból és elindultam kifelé épp a másik foglalt
előtt jöttem el, amikor kinyílott az ajtaja.
Tudni kell, hogy a fürdő koedukált. Viszont, hogy elkerüljük
az estleges félreértéseket. Az ajtón lévő nő-férfi szimbólumot szoktuk
elforgatni. Ha nő fürdik, akkor női szimbólum van, ha férfi, akkor
természetesen a férfi.
Jelen esetben elfelejtettem megfordítani a szimbólumos
kártyát.
-
Szia! – köszönt rám meglepetten Zico.
Csak egy törölköző volt körbe tekerve rajtam. Ő szint csak
ennyit viselt.
-
Elfelejtettem a kártyát. – mosolyogtam rá
zavartan.
Közelebb lépet. Felnéztem rá. – Nem sok vizet zavartál. –
felelte szintén mosolyogva. Szőke hajáról patakokban fojt a víz.
Pármásodpercig álltunk egymással szemben, majd megragadta a
kezem és elhúzott hátra az utolsó kabinhoz. – Én ezt nem bírom… - nem értettem
miről beszél. Gyengéden betessékelt és ránk csukta ajtót. Ott álltam teljesen
ledöbbenve.
A falhoz szorított és vadul megcsókolt. Ellenkezni
próbáltam, de mit sem értem vele. Könnyen lefogta kezeimet melyek ütötték
mellkasát. Kezeimet testem mellé szorította.
Abba hagyta a szám zaklatását és lejjebb haladt nyakamra.
Végig nyalt nyakszirtemen és apró csókot lehet kulcscsontomra. Egy pillanatra
elengedte egyik kezem és levette rólam a törölközőt, majd feldobta a
zuhanykabin ajtajára. Nem volt időm kiszabadulni, mert azonnal megragadta
ellenkező kezem.
-
Hagyd már abba! – förmedtem rá.
Tekintetünk találkozott. Meghűlt bennem a vér. Úgy nézet
rám, ahogy még eddig soha senki. Nyeltem egy nagyot. Szívem vadul verni
kezdett.
Megcsókolt, de nem erőszakosan csak határozottan. A kezeim
elernyedtek már nem ellenkeztem velük. Lehunytam szemem és visszacsókoltam.
Meglepte.
Egy percig még fogva tartotta kezemet, majd elengedett és
végig simított oldalamon. Jól eső érzés futott végig rajtam.
Kezét felemelte és megérintette az arcom csókváltásaink
közben, majd lecsúsztatta fedetlen domborulatomra és gyengén masszírozta,
mintha ez lenne a legtermészetesebb dolog nő és férfi között. Nyögtem a jól eső
érintésre.
Elvált az ajkaimtól és lenézet rám. – Még mindig gyereknek
tartasz? – kérdezte.
-
Nem sok újat mutattál. – grimaszoltam.
Elvigyorodott kijelentésemen. – Te sem vagy éppen a toppon.
– vágott vissza és ezzel fel is bőszített.
Meglöktem. Háta a falnak csapódott. Bele túrtam szőke hajába
és a vadul megcsókoltam. Egész testemmel hozzá simultam combom ágyékának
nyomtam. Még törölközőn keresztül is éreztem mennyire vágyakozik.
Erőszakos tevékenységemre egy jól eső nyögést kaptam
jutalmul. Megérdemeltem.
Megragadta a derekam és valahogy képes volt még ennél is
közelebb húzni magához. Kitámasztottam kezem a mellkasán és elváltam az
ajkaitól. Csak fejem távolodott el tőle. Kérdőn néztem rá.
-
Dicsérjelek meg? – kérdezte kajánul.
-
Legalább. – feleltem. Meglepetésemre megnyitotta
a vizet. Megszabadult saját törölközőjétől is.
Nem várta meg míg mindketten kellően elázunk a zuhany alatt.
Ajkait az enyémre nyomta és újaival lefelé vándorolt testemen, majd egy
nyögéssel fogadtam ujjait magamban. Elégedetten csókolt továbbra is és elkezdte
ujjait mozgatni bennem.
Ajkai lecsúsztak számról, így bátran hátra vetettem fejem.
Szaporán vettem a levegőt, úgy éreztem menten megőrülök. Annyira elvoltam saját
érzékeim feldolgozásával, hogy csak akkor tértem magamhoz, amikor ujjai már nem
izgattak oda lent. Remegő testtel álltam előtte. Szemeim biztos fátyolosak
lehetek. Ő elégedetten mosolygott le rám. Gyengéden megfogta bal lábam és
felemelte. Óvatosan belém hatolt. Közben apró csókokat hintet nyakamra, majd
számra.
Épp mozdított csípőjén és rajtam, hogy kényelmesebben
legyen, amikor kinyílott a zuhanyzó ajtaja.
-
Zico itt vagy? – kiabált be JaeHyo.
Mindketten megdermedtünk. Zico megköszörült torkát közben
gyengéden lökött egyet csípőjével. Én halkan nyögtem. Befogta a szám, mert
közben már nem hagyta abba a mozgást.
-
Igen. Mi van? – rekedtes volt a hangja.
-
Mika végzett? – kérdezte kiabálva , mert a
zuhanytól nehezen lehetett hallani bármit is.
-
Hallod, hogy fürdik itt más is? – kérdezett
hangosan vissza.
-
Bocs… Találkoztál vele?
-
Gondolom, hajat szárít valahol. – kiabálta Zico.
– Vagy ép velem, szexszel… - súgta a fülemben. És lökött egy erőset így még
mélyebbre csúszott bennem. Belenyögtem a tenyerébe.
-
Jól van... Ha látod, akkor szólj neki, hogy el
ne felejtse a bulit.
-
Oké… - vigyorgott rám. – Átadom…
-
Csá
-
Csá…
Az ajtó becsukódott. Zico elengedte a szám. – Hallottál
mindent? – fogta meg a másik lábam és felemelt. Már csak ő tartott és a fal,
amin a hátam támaszkodott. Kérdésére csak bólintani tudtam, mert nem jött ki
hang a torkomon csak nyögés.
Amint belelendült már Ő se nagyon beszélt. Inkább vadul
csókolt beszéd helyet. Így is tompítottuk egymás tudatát.
Leengedte a lábaimat csak a balt tartott. Így képes volt
gyorsítani tempóján. Beletúrtam hajába és ráharaptam ajkaira. Kicsit erőszakos
lehettem, mert vér serkent ki az alsó ajkán. Persze ez egyikünket sem zavarta a
folytatásban.
Ő ment el előbb. Teljesen váratlanul ért, de két lökés
elteltével én is követtem példáját. Ajkaink és a testünk is megállt abban a kis
időben, míg a beteljesülést próbáltuk feldolgozni. Apró csókokat kaptam, mintha
csak jutalom lenne. Jól eset ez a kis gyengédség. Lábai remegtek úgy
elgyengültem.
Leeresztette lábam, ha nem kapaszkodom meg vállában lehet
összecsuklottam volna. Megtartott.
-
Még mindig gyerek vagyok? – súgta a fülemben.
-
Álláspontom változatlan. – vigyorogtam rá. Lökött
egyet a csípőjén bosszúból. Le kellett hunynom a szemem.
-
Talán át kellene gondolnod, nem gondolod? –
mondta és hozzáért kezével alsó ajkamhoz. Kinyitottam szemem. Vízcseppek
gyöngyöztek a csirkefogóm arcán.
-
Talán. – mosolyogtam.
-
Reménytelen eset vagy. – sóhajtott rosszallóan
és egy csókkal jutalmazta válaszom.
***
-
Mika! Itt vagyunk! – integetett JaeHyon az egyik
asztalnál, bár akkor is észrevettem volna őket, ha nem szól egy szót sem.
Ő beképzeltsége úgy ült ott, mint aki a világot mentette
volna meg és épp a megérdemelt pihenését tölti. Egy grimasszal üdvözöltem. Ő
hasonló szép arcot vágott. A többiek még csak sejteni se sejtették, hogy mi mit
csináltunk egy félórával ezelőtt.
-
Jól elmaradtál. – nézet rám rosszallóan JaeHyon.
Egy kicsit be volt már csípve, de jól állt neki.
-
Sajnálom. Egy kölyökkel kellett foglalkoznom. –
mosolygottam kedvesen. – Elég problémás volt.
Nem firtatták a dolgot. Talán azért is, mert mindenki eleget
ivott, hogy ne érdekelje őket a részletek. Egyedül Zico szemei tükrözték azt,
hogy pontosa tudja, mire gondolok. Mikor senki nem figyelt felemelte kezét és
rám szegezte, majd magára. – Ezt még elintézzük. – tátogta.
(Folytatása lehet, hogy lesz, de egyelőre csak egy kis sztorinak szántam. Köszi, hogy elolvastátok....Ui.: Ha pedig szeretnétek folytatás csak szóljatok igyekszem teljesíteni a kérést. ::))

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése